Paul Stewart - Chris Riddell: Wyrmeweald - Returner's Wealth

"Ez volt az akadály.A terméketlen földek.A wyrmeweald.Ahol kincs volt, és kell lennie.A visszatérők kincse.Meg fogja szerezni,vagy belehal abba hogy megpróbálja.

Fent magasan egy óriás tojás virít...
Egy gyönyörű lovas és az ő fehér-wyrmeje figyelnek.
Egy csapat vadász vár.
És egy új fióka születik.
Egyet elrabolnak.
Egyet megsebeznek.
És egy meg fog halni.
Ki lesz az?"

Szóval nagyon béna és gyér fordításomban így hangzik a fülszövege.Ez az a könyv,amire nagyon sokáig vártam,és nagyon sokat vaciláltam,hogy megvegyem-e.A szerzőpáros munkáit szeretem,és ez a könyvük is felkeltette a figyelmem - ha tőlük van valami az nálam nyert ügy+sárkányos -,de mivel magyarul nincs lefordítva,angoltudásomban pedig igen kételkedem tényleg nehéz volt a döntés. Győzött a mohóságom,de nem bántam meg.Nem nagyon szoktam ilyet csinálni,de leírom röviden,hogy hogy indul a történet.

Van nekünk egy furcsa világunk,ahol mindenütt wyrm-ek(sárkányok) vannak.Ezt a területet hívjak wyrmeweald-nek.Ez egy igen kihalt,kopár és igen veszélyes vidék,kb mint a sivatag.Ide kerül a mi kis főszereplőnk Micah a szomszédos vidékről,ahol nagyon sok a megművelt föld,és ő is egy ilyenen dolgozott, amíg rá nem jöttek,hogy beleszeretett a földesúr lányába,és ki nem dobták a birtokról.Ezek után elindul wyrmewealdba,mert pénzhez akar jutni,hogy hazatérve elvehesse a földesúr lányát.(azt hivják returnel's wealth-nek -hazatérők vagyona/kincse- amikor valaki valamilyen nagy értékű zsákmánnyal tér haza)Miután majdnem leesett a szikláról és majdnem szomjan halt,elér a pettyes sziklához,ahol valaki megsebesíti.Majdnem meghal,de mégsem mert Eli Halfwinter (egy afféle kereskedő/vándor,aki a wyrmekből készített dolgokkal kereskedik) megmenti az életét.Ezek után együtt folytatják útjukat, mígnem találnak egy sérült lányt,akinek fehér haja van,és sárkánybőrt visel...
A történet több szálon fut,ezért nehéz róla röviden írni,meg ha többet írok,akkor félek,hogy nem tudnám spoiler nélkül folytatni.

Szóval a történet érdekes volt,igaz helyenként voltak benne kicsit unalmasabb részek pl. mikor vándorolnak egyik helyről a másikra,de aztán megint jött valami,ami miatt izgulhattam.Nekem tetszett a megalkotott világ,ahol a sárkányok részesei a emberek mindennapi életének.Szerintem nem árulok el nagy titkot,ha azt mondom,hogy vannak olyanok,akik megülik a sárkányokat.Ez a kapcsolat tetszett ember és sárkány közt,ezekért mindig is oda voltam.
Voltak benne olyan részek,amit nem értettem,hogy hogy kerül ide,de aztán a végére minden szépen összeáll.Nem hiányzik belőle a szerelmi szál sem,tehát aki erre vágyik,azt is megkaphatja.

A szereplők szerethetőek,és annak ellenére,hogy a többségük szokásosnak mondható,van akinek a lelki világa sokat változik a történet során,és olyan témát feszeget,ami engem is érdekel.Legjobban Thrace-t kedveltem meg,főleg a végén.

Chris gyönyörű rajzaiból sajnos most nem láthattam annyit,mert csak egy-egy új fejezet elején van egy rajz a lap szélén,ami tök jól mutat,de el tudtam volna viselni többet is.(igaz hogy a végén van pár nagy kép,de én többet akarok :/ )

Mivel ez volt az első könyv amit angolul olvastam(most az easy readereket meg a Bleach mangát nem számoltam)az elején majdnem minden szót kiszótárazhattam volna -még szerencse,hogy itt van nekem a google fordító - főleg a tájleírásoknál,de később ez is könnyebb lett,és rájöttem,hogy nem kell minden egyes szót értenem.

Összességében élveztem az olvasást,mind a történet,mind az angolul való olvasás miatt.Igaz az utóbbi volt az oka,hogy ilyen lassacskán haladtam vele :(

Ui.: a borító nagyon tetszik,bár eredetileg a másik(lent)jobban tetszett,de már nem.A második rész(jobbra) februárban fog megjelenni,és én tuti,hogy azt is elolvasom :D

5/5

Kiadó: Corgi Childrens
Kiadás éve: 2011
Hossz: 432 oldal

Paul Stewart – Chris Riddell: Gumófejek

"Vörös- és bíborszínűek, három csápjuk van, és olyan idétlenek, amilyen idétlen csak három gumófej lehet.Egy este Billy három földönkívülire bukkant a fürdőszobában. Zerek, Kerek és Derek a Gumó bolygóról érkeztek ROPPANT fontos küldetésben. A gumófejeknek a Világegyetem Császárát kell megtalálniuk, mégpedig sürgősen, mert a féreglyuk portál, amelyen át utaztak, perceken belül bezárul..."

Eredeti cím: The Blobheads-Invasion of the Blobs
Fordító: Hideg János
Kiadó: Lilliput
Kiadás éve: 2001
Hossz: 62 oldal






"Vörös- és bíborszinűek, három csápjuk van, és olyan idétlenek, amilyen idétlen csak három Gumófej lehet. Zerek, Kerek és Derek számos különleges képességgel rendelkezik. Mentális csápjuk segítségével például bármely tárgyat életre tudják kelteni. Ezekkel a csápokkal azonban NAGYON óvatosan kell bánni. Derek úgy gondolja, semmi baj nem származhat - abból, ha. elbeszélget a kenyérpirítóval... vagy mégis?"

Eredeti cím: The Blobheads-Talking Toasters
Fordító: Hideg János
Kiadó: Lilliput
Kiadás éve: 2001
Hossz: 62 oldal


Miután rajongok a szerzőpárosért,gondoltam elolvasom a magyarul megjelent műveiket.Potom 63 oldalas kis könyvekről van szó,fél óra alatt kivégeztem,de az a fél óra nagyon feldobta a hangulatom.Igaz,hogy gyerekeknek szóló könyv,de tényleg nagyon tettszett.Pont ezt a vártam ettől a könyvtől.A történet aranyos és felettébb vicces,és szórakoztató,és a rajzok egyediségét nem győzöm csodálni.Alig várom már a szerzők további könyveit,remélem hamar lefordítják őket.

5/5

Paul Stewart – Chris Riddell: A Szirt krónikái 3. – Éjfél Mennykőváradon

"„Mennykőváradot elpusztítja a viharok anyjának hatalmas energiája!”
Kinn a nyílt levegőégben kegyetlen vihar készülődik. Mennykővárad, a lebegő sziklára épült csodálatos város épp az útjába kerül. A levegőben úszó várost egy lánc rögzíti a szárazföldhöz.
Csupán Ágos, az ifjú fellegkalóz kapitány, aki egyedül merészkedett hajójával a Szirten túlra, méri fel a veszély nagyságát. De veszedelmes utazása során felleghajója megsérül, legénysége részint Erdőmélyére, részint azon is túlra sodródik, ő maga pedig elveszíti emlékezetét…
A Szirt krónikái című nagyszabású fantasy sorozat izgalmas, gyönyörűen illusztrált harmadik kötete tele van szenzációsan képzeletgazdag szereplőkkel."

Még karácsonykor vettem ki a Dinkafölde köteteit,és annyira megtetszett,hogy rohantam a könyvtárba kivenni a szerzőpárosnak ezt a sorozatát is.Sajnos az előző 2 részről nem írtam,de mikor újraolvasom őket,arra is sor kerül.(azóta megvettem az első rész,mert egyszerűen nem tudtam az antikvárban hagyni egy tök új könyvet)

Ágos megindul újdonsült felleghajójával és legénységével,hogy megtalálja apját Felhők Farkasát,ehhez azonban be kell hajózniuk a Viharok Anyjába,ami kész öngyilkosság.Amint a fülszövegben írva vagyon,a Szirttáncos megsemmisül,legénysége pedig eltűnik szerte a Szirten.Ágos szerencséjére a Kőkertbe zuhan(sokkos állapotban,a viharban történteket elfelejtve és persze erőteljesen világítva)ahol rátalál a sötét tudományok professzora,aki nem is olyan régről ismeri hősünket,és ezért magával viszi Mennykőváradra hogy segítsen neki,persze talán egy kis infóért cserébe.
Itt jön képbe az új szereplő Csuklyacsuk,aki a ranglétra legalján helyezkedik el és persze egy igazi könyvmoly.Tipikusan a "mindenki lábtörlője" címnek örvend.
Ő az aki megmenti Ágos életét és visszahozza a kábultságból,aki ezek után természetesen a legénysége megkeresésére indul,amiben Csuklyacsuk is elkíséri.

Ez egyike volt számomra az a tipikus "megpusztulók ha el nem olvasom" könyveknek.Annak ellenére,hogy gyerekkönyv,engem levett a lábáról az egész sorozat.Ez a két pali valami fantasztikusan dolgozik együtt.Amit Paul leír,azt Chris elénk tárja.Engem egyáltalán nem zavart,hogy ők előre megmutatják,hogy néznek ki a karakterek,és nem az én képzeletemben formálódnak ki.Mivel én is szeretek rajzolni,ezért csodálom Christ,hogy saját magától ilyen jól rajzol(ez nekem a legnagyobb nehézség).Mindig lestem a következő oldalt,hogy mikor lesz már megint kép.Közben persze nem feledkeztem meg a történetről sem.Engem teljesen beszívott magába.A jobb hatás kedvéért a tesóm pont olyan zenét hallgatott,ami tökéletesen illett az adott történéshez.Úgy éreztem,mintha én is bent lennék,és menekülök a vigyorámbrák hátán,vagy éppen futok a végső cél felé.Egyszerűen nem tudok betelni vele!

A kedvencem még mindig Ágos,aki közben már férfivé érett,holott korban nem öregedett.Az elején nem hittem el,hogy hogy történhetett ez vele,alig vártam már,hogy újra észhez térjen és meginduljon a célja felé.
Csuklyacsukban is változik az út során rendesen és szerencsére a jó irányba.Egyébként ő az akiben elég sokszor magamra ismertem.
A legénységet nagyon kedvelem,pláne a sokszínűségét.(csak szegény tölgymanókat sajnálom,akik hullanak,mint a legyek)

Szerintem annyira jó,hogy megláthatjuk a dolgok árny oldalát is(ilyen szempontból nem egy tipikus gyerekkönyv),például amikor a futómadarakkal találkozunk.Nagyon sokszor az emberi gonoszságot ismerjük meg ezekben a fura lényekben.De szerencsére nem csak sötét van,megláthatjuk a jó tulajdonságainkat is.

A legtöbb könyv amit olvasok elgondolkodtat engem.(talán néha túl sokat gondolkodom *vigyorog*)
Például a fiú aki megtalálja önmagát;a rabszolga kereskedő,aki maga is rabszolgaként hal meg;a tudós,aki az életét adja a tudásért, és így tovább.Mindenkinek ajánlom,hogy olvassa el,és az ne törődjön azzal,hogy egy gyerekkönyvet olvasson.

A folytatásról kapcsolatban fogalmam sincs,mert külföldi oldalakon mintha láttam volna további részeket,de nem tudom,hogy nálunk is kiadják-e.Mindenesetre én várok rá.

5/6