J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura - A Király Visszatér

"A Középföldéért vívott harc végső összecsapásához közeledik. Frodó és Samu folytatja veszélyes küldetését Gollam vezetésével, hogy a Végzet Hegyéhez jutva megsemmisítsék az Egy Gyűrűt. Aragorn szembenéz sorsával, és szembeszáll Szauron, a Sötét Úr egyre növekvő hatalmával, hogy a Gyűrűhordozó teljesíthesse küldetését. Eljött a végső összecsapás napja, eldől a régi világ sorsa…"

Hát ennek is a végére értem.Sokáig tartott,de azt hiszem megérte.
Mint már az előző két résznél írtam,én a filmet láttam előbb,és azt is részesítem előnyben. Az igazat megvallva csalódás ért,mert a film alapján,és a hírneve miatt egy komoly és ütős fantasyre számítottam,amit csak félig kaptam meg.


Kezdjük a negatívumokkal. Ebben a részben tűnt ki a leginkább a "gyerekessége". Eléggé zavart,hogy egy nagyon jól kidolgozott világban és történetben olyan elemek jöttek elő,mint anno az oviban: "ők azért teszik ezt meg azt mert alapból gonoszak" -semmi egyéb magyarázat,vagy indok ; "én vagyok a bátor és nemes jófiú,úgyhogy ha a rosszfiúk rám néznek egyből futásnak erednek".Ha kisebb koromban esti meseként mondják el nekem nagyon élvezetes és hangulatos lett volna,bár lehet hogy egy kicsit durva is.A másik ami nem igazán nyerte el a tetszésemet,az az volt,hogy egy-egy helynek a 300 éves történetét elmeséli oldalakon keresztül, míg egy csatát lezavar pár bekezdésben,és ott is csak a leglényegesebb dolgokat említi meg.
   Mindemellett most jött el az a pillanat,amikor bele tudtam feledkezni a könyvbe,és nem csak azért olvastam,hogy a végére érjek.


  A szereplők közül a kedvencem Legolas alig volt jelen,de Faramirt sokkal jobban megismerhettem,és azt hiszem új kedvencet avattam.
Ha már szereplők. Aragornt szerintem csak azért nem kedveltem,mert Tolkien azt akarta hogy szeressük őt.Minden róla szóló leírásban benne volt,hogy őt mennyire szeretik mert bátor,mert szépen csillog a szeme stb. de nekem egy kicsit több kellett volna,és semmi "rábeszélés". Eovynt és Frodót meg legszívesebben hátba vágtam volna egy szeneslapáttal.Mindketten csak nyavalyognak,hogy "jaj de rossz nekünk,világfájdalom" de a körülöttük lévőkre egyáltalán nem gondolnak.Mint például szegény Samura,akinek a könyv második felét kellett vinnie - és persze Frodót is - mert a kedves útitárs végig csak magával törődött,és SPOILER(azok kedvéért akik még nem látták/olvasták volna) a végső pillanatban sem Frodón múlott,hogy megsemmisült a gyűrű,hanem Gollam bénasága miatt- itt is előjön amiről korábban írtam : azért esik bele a lávába,mert megbotlik...most ez komoly? 


A kötet végén van egy több mint 200 oldalas függelék amit érdemes elolvasni,hiszen megtudhatunk információkat a szereplők happy end utáni életéről,és még sok más dolgot Középfölde időszámításáról,a nyelvek kialakulásáról és a kiejtésükről (ez utóbbit én nem igazán élveztem,de akit érdekelnek a nyelvek,azoknak mindenképpen ajánlom).


Összességében érdekes olvasmány volt,és ha nem is nyerte el a tetszésem maradék nélkül,mindenképpen egy élményben volt részem,és minden tiszteletem Tolkien úré,hiszen mekkora fantázia kell ahhoz,hogy megalkossunk egy világot,annak történelmét és lakóinak mindennapi életükhöz szükséges elemeit( kicsit körülményesen fogalmaztam,de itt az időszámításra és a nyelvekre gondolok).
   Az utolsó részeknél mindig kicsit szomorú vagyok,mert nehéz az elválás,akármilyen kapcsolatunk volt is,és ez most rám nagyobb erővel hatott - nem csak a könyv szomorkás vége miatt - mert én is most végeztem a gimnáziumban és el kell válnom az eddig megszokott  életemtől,a mindennapi rutintól és ami még rosszabb az osztálytársaimtól,ami mondhatni nem kellemes dolog :S 


   Tolkien egyik másik művéből a Hobbitból készül egy film is ,amit mindenképpen megnézek majd,de lehet,hogy előtte még el is olvasom,ki tudja ? :)


5/4



Eredeti cím: The Lord of the Rings - Th Return of the King
Fordító: Göncz Árpád, Réz Ádám, Tandori Dezső
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 2002
Oldalszám: 534

J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura – A két torony

"Hamarosan eldől Középfölde sorsa: a gonosz ereje egyre nő, mert szövetséget kötött a két torony: Barad-dúr, Szauron, a sötét úr vára és Vasudvar, mely Szarumán, az áruló mágus erődje.
Frodó, a Gyűrűhordozó és hű barátja, Samu Mordor földje felé tart, hogy a tűzbe hajítsa terhét, ám egy újabb veszéllyel kell szembenézniük: felbukkan Gollam, aki visszaköveteli a kincset.
Eközben a szövetség még élő tagjai a Kósza vezetésével újabb harcokba keverednek. Rohan lovasai mellett küzdenek és különös szövetségesekre lelnek: az entekre. Árnyék vetül a világra. A Sötét Úr hadseregei Gondor felé vonulnak. Kezdetét veszi a Gyűrűháború…"

Na!Most már sokkal jobb volt az egész,mint az előző.Erre vártam.Ha a következő rész ennél is jobb lesz,akkor már megadom az ötöst neki.
Megkaptam a kívánt " kicsit többet Legolasból és társiból,és kevesebbet a hobbitokról", igaz ennek csak az első fele teljesült,de határozottabban jobban tetszett.

A legnagyobb probléma mégis az volt,hogy ugye könyvekre van osztva,és az első könyvben csak a "három bajtárs" + Pippin és Trufa kalandjai vannak.Ezzel a résszel nagyon gyorsan haladtam,tetszett is,de aztán a másik könyvben meg csak Frodó és Samu volt.Na az ő részükkel már sokkal lassabban haladtam.

Még mindig az a legnagyobb bajom,hogy én a filmeket láttam előbb,és azt szerettem meg, így az attól való eltérés kicsit zavar.Tudom,hogy fordítva kellene lennie,de ez van.Pár jelenet nem egészen ugyan úgy játszódott le,volt ami kimaradt(farkaslovasok,Haldir és a tündék-ezt hiányoltam),ez ezek miatt a szereplőket is más szemmel láttam,mint előtte.Volt akit jobban megkedveltem és volt aki inkább elásta magát.

Az első fele nagyon jó volt,csak Eomerben és Theodenben kicsit csalódtam.
A másodikat sokszor fájdalom volt olvasni,pláne Frodó miatt(igaz itt azért nem olyan fájdalom az egész hobbit,mint a filmben),de Samu megmentette az egészet,és Gollam is segített valamennyit.
A harmadik résznek még nem tudom,hogy mikor álok neki,de tervbe van véve.

U.I.:Nem találtam normális képet a magyar kiadásról ezért mig találok egyet,addig az angolt teszem ki,hogy azért legyen valami.

5/4

Eredeti cím: The Lord of the Rings - The Two Towers
Fordító: Gönz Árpád,Réz Ádám,Tandori Dezső
Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2001
Hossz: 438 oldal

J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura – A gyűrű szövetsége

"Különös világba visz ez a regény: emberfeletti és emberalatti lények lakják. Anyagi valósága nincsen, baljós fekete várai, csodás fehér tornyai, fullasztó erdői, gyilkos hegyei, sötét mélységei gondoskodnak róla, hogy egy pillanatig ne érezzük magunkat a hétköznapok közegében, ám mégis otthon legyünk benne, megértsük bűneit is, erényeit is. Hisz nincs az a tündérmese, melynek ne lenne élményalapja, melyet ne kötne elszakíthatatlan szál a megtörténthez. A könyv írójának, a kiváló angol nyelvtudós Tolkiennek a képzeletét is történelmi közelmúltunk apokaliptikus eseménysora termékenyítette meg, hogy létrehozza a Jó és Rossz harcának hatalmas, mondai méretű körképét, s ha már a valóságban nem találta, legalább az időtlenben, a mesében keresse a kiutat, annak eszközeivel kovácsoljon fegyvert számunkra, amivel le tudjuk győzni – önmagunkat a mesebeli Jóval azonosítva – a korántsem mesebeli Rosszat. A testi -lelki torzulásokat elénkbe táró írásművek tömkelegében üdítő színfolt egy ilyen naív könyv. Higgyünk hát a mesének -adjuk át varázslatos sodrának a minddennapok szürke kérge alatt örökké ott élő gyermeki önmagunkat."

A sorozat a fantasy rajongók körében szinte alapműnek számít,ezért természetesen nekem valahogy kimaradt.Eddig csak a filmet láttam,ami nagyon-nagyon tetszett.Talán ezért volt a könyv számomra nagy csalódás.

Sokszor hallottam,hogy a Trónok harcát hasonlítják hozzá,de szerintem azon kívül,hogy mindkettőnek nagyon jól kidolgozott világa van,és elég terjedelmesek,nem igazán találtam egyezést.Martin elég realista és kegyetlen,ezzel szemben Tolkien mesél nekünk.Végig olyan volt,mintha egy tündérmesét olvasnék sok-sok történelmi háttérrel.Ezzel még semmi gondom nem lenne,csak számomra úgy tűnt,mintha az írót sokkal jobban érdekelné a világa történelme,mint az amit tulajdonképpen el akar mondani.Nekem ezért volt jó pár helyen unalmas az olvasása.
Egyes részeket olyan vontatottan bír leírni,de ha nagyon akar tud izgalmas is lenni és akkor öröm olvasni pl. Mória És néha még félelmetes is-a Lovasoktól és Gollamtól rendesen betojtam olyan félelmetesen írja le.

Amúgy ez a világ amit teremtett nagyon tetszik,és le is vagyok nyűgözve(és van hozzá térkép is :D ) ,a gyönyörű helyektől elkezdve a különböző teremtményekig minden.A sztori is érdekfeszítő,csak a kivitelezés lehetett volna egy kicsivel jobb.

A másik dolog az,hogy én valahogy nem igazán szeretem a hobbitokat,Tolkien pedig túlságosan is.Nekem már sok volt belőlük.Sokkal inkább olvastam volna a tündékről(és szótárt is kérek),ők engem jobban érdekelnek.

Szóval a világ és a történet az nagyon jó,a kivitelezés kevésbé.

A szereplők közül a film miatt Legolast kedveltem meg leginkább(nem azért mert Orlando Bloom játssza,bár tény,hogy jól alakít),de a könyvben nagyon keveset szerepel.Sőt a szereplők nem igazán beszédesek,Tolkien inkább a leírások embere,nem a párbeszédeké.Remélem a következőkben ez változni fog.
Egyébként amit hiányoltam az az Aragorn-Arwen szál.Sőt Arwen nem is szólal meg,csak egyszer látjuk.

Összességében,kicsit csalódtam benne,de azért elolvasom a másik kettőt is pláne hogy máshogy van tagolva mint a film így pár dolog még vissza van.És nagyon remélem,hogy jó irányba fog változni a regény stílusa.

U.I.: köszönöm Katinak,hogy kölcsönadta,neki a régi kiadás van meg,azért annak a borítóját is ideraktam,de a fekete sokkal szebb.


5/3

Eredeti cím: The Lord of the Rings - The Fellowship of the Ring
Fordító: Gönz Árpád,Réz Ádám
Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2001
Hossz: 540 oldal