2012. szeptember 26., szerda

Fábián Janka: Emma szerelme

"A tizenhárom éves Emmát apja a halála előtt fiatalkori barátja feleségére és hajdani szerelmére, Kóthay Évára bízza. A Balaton parti festői kisvárosban, ahol még jól emlékeznek Emma világszép édesanyjára és az annak idején róla terjengő pletykákra, féltékenységgel vegyes gyanakvással fogadják a fiatal lányt. Emma élete akkor bolydul fel igazán, amikor váratlanul felbukkan a család régóta Párizsban élő, gyermekorvosként nevet szerzett fia, Gábor. A lányban, aki gyerekkorában súlyos titkok tudója lett, és aki a férfit vádolja anyja haláláért, feltámad a gyűlölet. Ám a szerelmet és a gyűlöletet olykor csak egy hajszál választja el egymástól. Lehet, hogy Emmát és Gábort minden félreértés és tragédia ellenére mégis egymásnak szánta a sors?

A fordulatos és megkapó szerelmi történet hátterében ott húzódnak a századforduló eseményei: a magyar millennium, a XX. század beköszönte, majd az első világháború, a Tanácsköztársaság és a Horthy-korszak kezdete. Az események sodrába vetett nem feddhetetlen, de szeretetreméltó és nagyon is emberi hősök sorsa azt bizonyítja, hogy minden személyes tragédiából és történelmi kataklizmából van kiút."

Nagyon sokszor láttam a molyon,és azt is,hogy sokan oda vannak érte,de valahogy nem volt olyan érzésem,hogy nekem most azonnal kellene ez a könyv.De amikor múltkor megláttam,hogy féláron adják,nem volt kérdés,hogy velem jön-e.

Bár nem vagyok oda a történelemért,de a történelmi romantikusokat valamiért mégis kedvelem,és az Emma szerelme ezt csak még jobban megerősítette.Az elején furcsa volt a stílusa,de aztán megszoktam,és a későbbiekben már fel sem tűnt.Érdekes,hogy annak ellenére,hogy nagy szerelmes/vitatkozós párbeszéd hegyeket vártam,alig kaptam belőlük egy keveset,sőt párbeszédek sem voltak benne igazán.Talán ez lehet az oka,hogy a szereplők igazából nem kerültek közel a szívemhez.Jó,drukkoltam nekik,utáltam őket,de nem éreztem magam a történet részeseként,inkább olyan volt,mintha egy régi történetet mesélne el a nagymamám.De hozzáteszem,hogy ez most pont előnyére vált,mert nem biztos,hogy az ember mindig bent akar lenni a könyvben,van hogy csak jó 'hallgatni' a történetet.

Talán nem spoilerezek nagyon,ha elárulom,hogy mondhatni két szálon futnak az események,egyik a jelenben,másik a múltban.Teljesen rendben volt,hogy megtudhattam a "nagy titkot",és nem csak úgy,mint egy pletyka,hanem meg is érthettem a miérteket.De nem tudtam mire vélni,mikor már a könyv felénél voltam,és Emmával még alig találkoztam,majd a végén mintegy sűrítve kaptam dolgokat,amikről én szívesebben olvastam volna részletesebben is.

Összességében sikerült Fábián Jankának elvarázsolnia,és elérnie,hogy hosszú idő után újra hajnalig olvassak egy könyvet,mert nem tudom letenni.Ezek után biztosan keresni fogom a könyveit,bár lehet,hogy az Emma sorozat folytatását kicsit szüneteltetem,mert nem akarom,hogy újra nehéz helyzetbe kerüljön a Kóthay család :)

5/5




Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2011
Oldalszám: 408





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése