Örökség 2."Eragon és Saphira megvívta élete első nagy csatáját a törpék és vardenek oldalán a Birodalom kegyetlen ura, Galbatorix és az őt támogató urgalok ellen. Bár a csatát megnyerték, a harcnak nincs vége.
A súlyos sérülést szenvedett Eragon és sárkánya Ellesmérába, a tündék országába utazik, hogy ott tökéletesítse tudását, és ily módon méltó legyen a Sárkánylovasok rendjéhez. Kiképzése során nemcsak testben és a harcművészet terén edződik, hanem szelleme is fejlődik. Mestere, Oromis megismerteti a mágia magasabb szintjével, s a férfivá érő Eragon jó úton halad, hogy igazi Lovassá váljon.
Időközben azonban hírét veszi, hogy faluját, Carvahallt Galbatorix pribékjei a földdel tették egyenlővé, a falubeliek pedig, Eragon unokatestvére, Roran vezetésével, elmenekültek, hogy a vardenekhez csatlakozva ők is harcba szálljanak a zsarnok ellen. Eragon nem tehet mást, mint hogy lélektársával, Saphirával együtt részt vegyen az öldöklő háborúban, ahol egy hozzá hasonlóan ifjú Lovassal, halottnak hitt barátjával, Murtaghval kerül szembe, s a kíméletlen párbajban fény derül egy rettenetes titokra. Eragon megtudja, ki volt az apja. A véreskezű, nagy erejű mágus, Galbatorix uralmát most sem sikerült megtörni, a történet folytatódik. "
Mivel közeleg a befejező rész megjelenése(legutóbbi értesüléseim szerint december 1.-én),és most valamiért nagyon sárkányos könyvet akartam olvasni ezért újra elővettem az Elsőszülöttet.(az Eragont tavasszal olvastam másodszor)
Az olyan könyvekről sokkal nehezebben írok,amik elnyerték a tetszésemet,esteleg kedvenceim,így most is nagyon-nagy bajban vagyok.
Sokan azzal vádolják a sorozatot,hogy csak más szerzők műveiből összeollózott maszlag.Tény és való,vannak benne már régebbről ismerős elemek,de mint tudjuk,Tolkien Középföldéje is rengeteg írót vitt arra,hogy fantasyt írjanak,és óhatatlanul is átvettek pár dolgot a mestertől. Paolini is ezt csinálta.És őszintén szólva engem nem zavart,mert így is jó volt.
A stílusa - sokaknak - gyerekesnek tűnhet,mondván "nincsenek benne gyönyörű barokk körmondatok,és miért nem 5 soros egy mondat ?",de szerintem egyszerű és érthető,és ez miatt nagyon gyorsan olvasható.
Emlékszem első olvasásra nagyon nem szerettem Roran fejezeteit(ugyan is felváltva olvashatjuk Roran és Eragon 'kalandjait'),és minden egyes oldala kínszenvedés volt.Most sem szerettem,de azért már jobban értékeltem és figyeltem rájuk.Ezek mellett már nem emlékeztem minden részletre,így voltak újdonságok,sőt most más szemmel tekintettem bizonyos dolgokra is.
A kedvenc részeim még mindig Eragon és Saphira jelenetei.Valószínű,hogy azért,mert Saphira az egyik favoritom,akit ebben a részben jobban megismerhetünk.Hiába van egyfajta "örökölt emlékezete" ami bölcsebbé teszi,mégis Eragonhoz hasonlóan gyerek még és ez a viselkedésében meg is nyilvánul.
Aminek ebben a könyvben nagyon örültem az a tündéknél tett látogatás.Eddig közülük csak Arya-val találkoztunk,de ő sem az a bőbeszédű típus akitől sok mindent megtudhatnánk a népéről.
Ellesméra nekem iszonyatosan tetszik,szívesen sétálgatnék napokig a fái között-bár egy hét után sem unnám meg - annyira gyönyörű és kidolgozott,és egyszerűen olyan,mint amilyennek egy tünde várost elképzeltem.
Spoilerek nélkül nem lehet mesélni a történetről,ezért nem is fogok,inkább csak annyi,hogy igen pörgősre sikeredett és jó pár helyen meglepi az embert.
Összességében mindenképpen ajánlom azoknak, akik olvasták az első részt,és nem biztosak benne,hogy folytassák-e.Folytassátok,megéri.Akik szerették az első részt,azok nem fognak csalódni,akik meg nem,azok meg úgysem fogják kézbe venni a könyvet,szóval nekik meg tökmindegy mit írok.
És a nagy hír: MEGJELENT A BEFEJEZŐ RÉSZ A MAI NAPON(11.28) !!!! Nem is tudom mióta várok erre.Milyen kár,hogy pont most lesz vizsgaidőszak,és még a 3. részt is újra kell olvasnom :( De ennek ellenére már útban van a kis zöldike hozzám :)
5/5
Eredeti cím: Eldest
Fordító: Bihari György, Sóvágó Katalin
Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve : 2009
Oldalszám: 708
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése