Christopher Paolini: Eragon (újraolvasás)

Az örökség 1.

 "Az árván maradt, apjáról mit sem tudó Eragont nagybátyja neveli egy eldugott faluban. A tizenöt éves fiú (éppen ennyi volt a szerző is, amikor elkezdte írni a könyvet) egy éjszaka, vadászat közben tükörsimára csiszolt, rejtélyes kék követ talál, amely utóbb sárkánytojásnak bizonyul, és egy kék sárkány kel ki belőle. Ezzel Eragon élete egy csapásra megváltozik. Mint a sárkány gazdája, a Lovasok rendjébe emelkedik. A legendás Sárkánylovasok előző nemzedéke elpusztult a gonosz és rettentő mágusi hatalommal bíró Galbatorix király elleni harcban. Most az egyszerű falusi sihederre hárul a feladat, hogy megszabadítsa országát a kegyetlen zsarnokságtól. Segítője Saphira, a nőnemű sárkány, akivel gondolatátvitel útján kommunikál, és Brom, a rejtélyes öregember, a múlt titkainak tudója, aki a varázsláshoz is ért. Hosszú út áll előtte, tele izgalmakkal és felfedezésekkel – egy olyan világban, amelyet Tolkien könyveiből ismerhetünk, de amely friss életre támad, új vonásokkal gyarapodik, és egy szeretni való fiatal hőssel ajándékoz meg bennünket a kitűnő kamasz, Christopher Paolini könyvében."

Kb 4 éve olvastam először,és akkor is azért,mert a film után kíváncsi voltam a folytatására,és gondoltam legyen már meg az első is.De rá kellett jönnöm,hogy köze nincs a filmhez.Arról csak annyit,hogy nem olyan rossz film önmagában,de tényleg nagyon sok az eltérés a könyvhöz képest.
Mostanság nagyon vágytam valami sárkányos fantasyre, így biztosra mentem és elővettem ezt a régi nagy kedvencemet.

Paolini tizenpár évesen írta ezt a részt ami látszik is az íráson,de még így is mérföldekkel jobb,mint egy-két felkapott szerző "műve". Ennek ellenére nagyon élvezhető,mert egyszerűen,de mégis rendkívül kifejezően és izgalmasan ír.Voltak olyan részek,ahol nem sok minden történt,csak éppen A-ból B-be mentek a szereplők,de még akkor sem untam az olvasást.Sőt lehet,hogy ezek nélkül túlzsúfolt lett volna a történet, így viszont kaptunk rendesen felépített történetet és karaktereket. A világa egyedi volt,és kifejezetten tetszettek,hogy többféle lény feltűnik benne,és a tájak is nagyon jók amiket bejárhattunk.

Még mindig szeretem azokat a szereplőket,akiket az első olvasáskor a szívembe zártam - Saphira, Eragon, Brom - de vannak,akik eddig nem voltak rám nagy hatással,de most valami mégis megfogott bennük pl.: Solembum
Ezért érdemes egy jó könyvet többször olvasni,mert mindig tud mutatni valami újat.


 Feltétlenül szót kell ejteni a borítóról,ami valami gyönyörű lett - még én is rászántam egy nyaram,hogy lerajzoljam - jó hogy a magyar kiadó megtartotta az eredetit (balra lent egy későbbi angol kiadás borítója) Nemrég találtam meg a svéd verziót amit szintén elég jól sikerült,és most már legalább el tudom képzelni,hogy mekkora lehet Saphira Eragonhoz képest,mert ezzel mindig is gondjaim akadtak.

Összességében csak ajánlani tudom a sorozatot,mindenképpen érdemes elolvasni legalább egyszer.
A negyedik részt nem tudni,hogy nálunk mikor adják ki,de én szerintem előtte elolvasom a másik két részt is,mert jót tenne egy kis memóriafrissítés   : ) 

5/5

Eredeti cím: Eragon

Fordító: Bihari György

Kiadó: Európa Könyvkiadó 

Kiadás éve: 2006

Oldalszám: 526