True Blood 1.
"Az igaz barát nem iszik a barátjából
Sookie Stackhouse pincérnő a louisianai Bon Tempsben. Csinos, de csendes lány, aki nem jár el szórakozni. Oka van rá. Sookie ugyanis olvas mások gondolataiban. Bill magas, sötét hajú, jóképű srác – és a lány egy árva szót sem hall a gondolataiból. Tehát pontosan az a fajta pasi, akire egész életében várt…
Azonban Bill szörnyű titkot rejteget; ő ugyanis vámpír. Váratlanul Sookie egyik kolléganőjét megölik, nem is akárhogyan – miközben megátalkodott vámpírok csoportja veszi üldözőbe Billt. Az idegeneknek tervei vannak Sookie-val, a kérdés csupán az, ki tudja jobban és gyorsabban kihasználni emberfeletti képességeit."
De vissza a könyvhöz. Kíváncsi voltam,ugyanis sokan dicsérték,és az nekem mindig gyanús.
A végeredmény: Hát... lenne még rajt javítanivaló.
Először is a történetben lenne egy krimi szál (a poént a sorozattal lelőttem),ami nem lenne rossz,igaz halvány lila gőzünk sincs ki lehet a gyilkos,még egy apró utalás sincs,mivel Sookie (az ő szemszögéből látunk mindent) pár alkalmat leszámítva magasról tojik a gyilkosra,vagy hogy kit ölt meg,ugyanis a sok ruhapróba közben valahogy kiment a fejéből. -> Sookie még akkor is ha csak a kertbe megy kivinni a szemetet,pontosan megválogatja az összeillő ruhákat,kisminkeli magát és copfba rendezi a haját,és csak aztán megy ki.Szóval értem én hogy az írónő fontosnak találja az öltözködést a könyvben,de én nem.
Három: a mondatok vagy ennyire rosszul vannak megírva (beleolvastam angolul,ott teljesen érteles és érthető) vagy a fordítással vannak gondok. Gondolok itt a teljesen magyartalan mondatokra,plusz az elgépelések sem segítenek rajta.
Ezeket leszámítva,elég jól elszórakoztatott a könyv,és a jó stílusa miatt könnyen és gyorsan végeztem vele. A világa mondhatni egyedi olyan szempontból,hogy a vámpírokat még senki nem hozta "nyilvánosságra",és annak kifejezetten örültem,hogy ennek ellenére Harris megtartott sok a "legendához" tartozó elemet pl. a vámpírok nappal alszanak;nem jöhetnek be a házadba,csak ha behívod őket;és van bennük bizonyosfajta gonoszság és kegyetlenség,mindemellett a halhatatlanságukból fakadó gőg.
A szereplők közül azt kell mondjam,nem nagyon fogott meg senki,mivel eléggé típuskarakterek,még az egyetlen valamirevaló Eric is,aki inkább a későbbi viselkedésével fogott meg,ugyanis itt még nincs túl sok szerepe :(
Gondolkoztam azon hogy a folytatást angolul olvasom,mivel rém egyszerűen fogalmaz és ideális az angolul olvasás gyakorlásához;a külföldi kiadás olcsóbb,a borítója sokkal jobban tetszik(ilyen stílusúak mint lent a képen),bár ez az első részé még elég jól néz ki.De még az is lehet,hogy kikölcsönzöm a könyvtárból magyarul és elgépelt formában olvasom majd tovább a sorozatot.
U.I.: észrevétel a TV sorozattal kapcsolatban: nem tudom csak engem zavar-e,hogy a vámpírok kattanással (!) előugró agyarai valójában nem is a szemfoguk, és ez miatt tartják hülyén a szájukat a színészek és beszélnek eléggé érdekesen?
5/3.5
Eredeti cím: Dead Until Night
Fordító: Binder Natália
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2009
Oldalszám: 414
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése