Leviatán 2.
"Egy ellopott hadihajó. Egy titkos küldetés. Egy világraszóló kaland.
A behemót a brit tengerészet legádázabb teremtménye, mely egy falással egész hadihajókat tüntet el. A darwinisták fel akarják használni a barkácsok ellen, még ha ezért azt az árat is kell fizetniük, hogy az Oszmán Birodalom is belép a háborúba.
Deryn, a brit légierő fiúruhában szolgáló kadétja és Sándor, az álruhás osztrák–magyar trónörökös a Leviatán fedélzetén utaznak Isztambul felé. A léghajó küldetését azonban katasztrófa fenyegeti, és a két fiatal hamarosan idegen földön találja magát – magányosan, üldözőkkel a nyomukban. Sándornak és Derynnek minden ügyességükre, ravaszságukra és szövetségesükre szükségük lesz, hogy megbirkózzanak a veszedelmekkel."
Miután letettem az első részt,azonnal kaptam volna a következőhöz,de arra sajnos várni kellett,és sajnos most is ez a helyzet.Amint végeztem a vizsgákkal,egyből nekiestem és pár nap alatt el is olvastam.Mondhatni még az első résznél is jobb volt a Behemót,ez főként a több akciónak köszönhető,amiket ráadásul izgalmasra sikerült megírnia Westerfeldnek.
A történet nem sokkal ott folytatódik ahol abbamaradt.Sándorék a Leviatánon dolgoznak,bár nem sikerült teljesen elfogadtatni magukat a legénység tagjaival,amiből kisebb konfliktusok is adódnak. Deryn továbbra is sziporkázik mint aeronauta,de közben a hazához való hűség és a Sándornak tett ígéretek között őrlődik. A Leviatán és legénysége folytatja útját az Oszmán Birodalom felé,bár nehézségekbe botlanak,továbbá fény derül arra is,hogy mik lakoznak Dr. Barlow tojásaiban,és persze még több szörnyecskét ismerünk meg.
Többet nem is árulnék el a történetről,olvassátok el,mert megéri :)
Az első résznél említettem,hogy nem teljesen sikerült elhinnem a koholt állatok létét,és hogy idő kellett míg megszoktam.Most -pár apró kis kétkedést leszámítva - egyből elhittem neki mindent,és egyre kíváncsibban vártam hogy milyen újfajta állattal áll elő az író,és az milyen különös tulajdonságokkal bír.Szóval a világ még mindig magával ragadó,annak ellenére,hogy nekem az Isztambuli helyszín annyira nem volt szimpatikus.
Deryn és Sándor még mindig kedvencek,és Dr. Barlow is egyre jobban érdekel mint karakter.Tudtam hogy nagy szarkeverő ez a nő :) Az új emberek annyira nem kerültek közel hozzám,nem úgy Bovril a maga "éleslátásával". Meg kell említeni még a címben szereplő koholmányt,hiszem bár nem sokat szerepel,de akkor eléggé hatásos és megrázó a belépője.
A regény érezhetően komolyodik,nem csak azért mert szereplőink egyre több megpróbáltatásnak vannak kitéve és fel kell nőniük,vagy az egyre több áldozat miatt,de a háború közelsége miatt is.Kíváncsi vagyok hogy a 3.rész mennyire marad 'gyerekes',vagy már átmegy egy felnőttebb regénybe,akárcsak a Harry Potter sorozat.
Szóval most már nagyon-nagyon kíváncsi vagyok a végkifejletre,csak az a kár,hogy karácsonyig kell várnunk rá.
A történet nem sokkal ott folytatódik ahol abbamaradt.Sándorék a Leviatánon dolgoznak,bár nem sikerült teljesen elfogadtatni magukat a legénység tagjaival,amiből kisebb konfliktusok is adódnak. Deryn továbbra is sziporkázik mint aeronauta,de közben a hazához való hűség és a Sándornak tett ígéretek között őrlődik. A Leviatán és legénysége folytatja útját az Oszmán Birodalom felé,bár nehézségekbe botlanak,továbbá fény derül arra is,hogy mik lakoznak Dr. Barlow tojásaiban,és persze még több szörnyecskét ismerünk meg.
Többet nem is árulnék el a történetről,olvassátok el,mert megéri :)
Az első résznél említettem,hogy nem teljesen sikerült elhinnem a koholt állatok létét,és hogy idő kellett míg megszoktam.Most -pár apró kis kétkedést leszámítva - egyből elhittem neki mindent,és egyre kíváncsibban vártam hogy milyen újfajta állattal áll elő az író,és az milyen különös tulajdonságokkal bír.Szóval a világ még mindig magával ragadó,annak ellenére,hogy nekem az Isztambuli helyszín annyira nem volt szimpatikus.Deryn és Sándor még mindig kedvencek,és Dr. Barlow is egyre jobban érdekel mint karakter.Tudtam hogy nagy szarkeverő ez a nő :) Az új emberek annyira nem kerültek közel hozzám,nem úgy Bovril a maga "éleslátásával". Meg kell említeni még a címben szereplő koholmányt,hiszem bár nem sokat szerepel,de akkor eléggé hatásos és megrázó a belépője.
A regény érezhetően komolyodik,nem csak azért mert szereplőink egyre több megpróbáltatásnak vannak kitéve és fel kell nőniük,vagy az egyre több áldozat miatt,de a háború közelsége miatt is.Kíváncsi vagyok hogy a 3.rész mennyire marad 'gyerekes',vagy már átmegy egy felnőttebb regénybe,akárcsak a Harry Potter sorozat.
Szóval most már nagyon-nagyon kíváncsi vagyok a végkifejletre,csak az a kár,hogy karácsonyig kell várnunk rá.
5/5
Eredeti cím: Behemoth
Fordító: Kleinheincz Csilla
Kiadó: Ad Astra
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 592
