"A Grimpow már megjelenése előtt példátlan kiadói sikert ért el. A spanyol irodalom történetében korábban sohasem fordult elő, hogy egy külföldön ismeretlen szerző ifjúsági regényét tíz országban is megjelentessék. A 2005-ös spanyolországi kiadást követően a kötet 2006-ban Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Koreában, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Portugáliában, Görögországban és Oroszországban is megjelent. De vajon mi az, amivel ez a regény ilyen hamar képes volt meghódítani ennyi ország olvasóit? Mindenekelőtt az, hogy a Grimpow rendelkezik a széles olvasóközönség érdeklődését és figyelmét megragadó izgalmas kalandregények összes ismérvével. A középkor misztikus világában játszódó történet egy ősrégi titok birtoklása körül forog, amire az egyház és a király is igényt tart. A főhős, Grimpow, egy kiválasztott, akinek sokszor sejtelmes, sőt veszélyes kalandjai csodálatos világba ragadják magukkal az olvasót."
Helyenként lehetnek benne spoilerek,úgyhogy,csak óvatosan!
Igazából nem terveztem elolvasni,de sokat hallottam róla,és amikor megláttam a könyvtárban nem hagyhattam ott.Egyébként nem sokat tudtam a történetről azon kívül,hogy a bölcsek kövével kapcsolatos.Úgy gondoltam,ez érdekes lesz,mert amúgy is szeretem az alkimistás történeteket.De kicsit csalódnom kellett benne.
Az elején olyan hangulatba kerültem,mint amikor a Crowfield-átkát olvastam.A havas,kihalt táj számomra mindig érdekes és titokzatos.Aztán jött a kolostor(mintha eléggé hasonlítana az elejük nem?).Aztán egy kicsit unalmassá vált a történet,Grimpow is csak tanulgatott meg okosodott és a cselekmények nagyon lassan folytak tovább.És ez kitartott egész az első rész végéig,ami majdnem a könyv 3/4-ét kiteszi.
Ezek után jött a második egység,ami már sokkal pörgősebb és izgalmasabb volt.Itt gyorsan haladtam vele,még élveztem is.
Aztán ott volt a befejező rész,ami annyira nem nyerte el a tetszésemet.A feladványokat pik-pak megoldották,és a végső nagy titok sem volt akkora nagy szám,mint vártam.A háborús szálat pedig nem igazán értettem,hogy az első két részben akkora szerepet kapott,de a végére már eltűnt egy egész sereg és senki nem törődött már velük.Ők hol vannak?
A szereplők közül nagyon nem nyerte el a tetszésemet senki.Lehet,hogy ez az én hibám,de nekem kicsit kidolgozatlanok és sablonosak voltak.Ott volt Salietti lovag,aki nem egy lángész,neki inkább kardozni,meg hősködni kell.Weienell meg csak egy kötelező szépséges szűz,aki néha nagyon okos Grimpow közelében,amúgy meg csak Saliettin lóg.És akkor még nem beszéltem Grimpowról,aki nekem túl okoskodónak tűnt a korához képest(ami nekem nem derült ki,hogy pontosan mennyi,de kb 14 éves lehet)oké,hogy nála van a bölcsek köve és nagyon okos lett,de olyan lenéző volt a többiekkel,mert ők hülyébbek nála.Ez nekem nem nagyon jött be.
Most biztos úgy tűnik,mintha nekem a könyv egyáltalán nem tetszett volna.Voltak bent jó részek,de a többségében kicsit unalmasnak találtam.Az alkimista részek azok amikre azt mondhatom,hogy szinte maradék nélkül tetszettek.
Lehet,hogy ha kicsit fiatalabb lennék,akkor jobban tetszett volna,de ezt már sosem tudom meg.
5/3,5
Eredeti cím: Grimpow - El camino invisibleFordító: Babos Krisztina
Kiadó: Könyvmolyképző Könyvkiadó
Kiadás éve: 2011
Hossz: 472 oldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése