2011. január 22., szombat

Loredana Frescura – Marco Tomatis: A világ a te szemeddel


"Egy szerelem két története

Egy kis város kis állomása. Egyik nap olyan, mint a másik, a rád váró iskola, az élet állandó mókuskereke. De aztán egy fiú és egy lány meglátja, majd megszólítja, és lassacskán megismeri egymást, ám lábujjhegyen rögtön elcsattan az első csók. Ilyen hirtelen tör rá a szerelem Costanzára és Angelóra: érzelemmel, szenvedéllyel, boldogsággal. Az idő megkettőződik a tekintetükben, megoszlik a gondolataikban, és két hangban kel életre, amelyek épp olyan párhuzamosak, mint a vonatsínek, amelyek hazakísérik őket iskola után, a gyengédségben próbálnak életük ezen oly édes és lenyűgöző időszakának értelmet keresni. Egyszerre felejthetetlen és nehéz pillanat lesz ez számukra, olyan próbatétel, amely talán örökre megváltoztatja őket, kínálkozó alkalom, hogy belevesszenek a végeérhetetlen szerelembe.
Szenvedélyes és édes könyv a világegyetem leggyakrabban megénekelt, ám soha meg nem magyarázott érzelméről: a szerelemről."


Annyira nem voltam kíváncsi rá,de ha már bent volt a könyvtárban hát kivettem,mondván egy próbát megér.Ez is azok közé a könyvek közé tartozik,amik a jelennel kezdődnek,aztán hogy megértsük a történteket elmesélik a múltat amíg a jelenbe nem érünk.
Egy vasúti állomáson találjuk magunkat az elején,ahol Costanza éppen Angelot lesi,amint az készül felszállni a vonatra.

Visszaugorva 2 hónapot meglátjuk,hogy találkoznak,hogy szeretnek egymásba,mi lesz a gond satöbbi,satöbbi.

Nekem valahogy nem tetszett ez az egész úgy,ahogy van.Angelo szemszöge még viszonylag érthető volt,de Costanzáé!Tele volt olyan hasonlattal,amit nem is értettem(lehet,hogy ez az én hibám,de ez van).Annyira zavaros volt az egész,mintha egy csomó mindent beleraknánk a turmixba,aztán jól összekeverjük,és elmondjuk,hogy mit látunk végeredményként.Kb így éreztem magam olvasás közben.Aztán ott voltak a nézőpontváltások.Nem találtam benne rendszert,az meg kellemetlen mikor elképzeled,hogy a lány ezt meg ezt csinálja,aztán egyszer csak hoppá,ez Angelo.
A másik ami kifejezetten zavart az maga a szerelmük volt.Meglátják egymást,számcsere.Első randi balul sül el.Második randi már javában csókolóznak meg miegymás.Valahogy nem értettem,miért harangozták be hatalmas szerelemnek.Szerintem csak két tini,aki éppen szerelmes egymásba,fél év múlva meg majd másba.

Annyi jó azért volt bent,hogy végigolvassam viszonylag rövid idő alatt.Amikor nem a zavaros víz alatti eseményeket láttam,hanem valóban történt is valami,akkor még érdekelt is a történet,és ez az amiért ennyi pontot adok neki.

5/3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése