Üdv 2012

Most így hajnali 4-kor elmondhatom,hogy boldog új évet mindenkinek.



És ha már új év akkor pár gondolat az előzőről.Nem sokkal több mint 2 hét múlva lesz egy éve,hogy elkezdtem írni a blogom.Sajnos nem mindig volt rá annyi időm amennyit szerettem volna,vagy volt hogy csak lusta voltam írni.
Mivel szeressük a számadatokat ezért itt van pár: 114 könyvet olvastam (na jó 6-ba beletörött a bicskám,őket csak elkezdtem); 30 db könyvet vettem,és 8-at kaptam.
Felbátorodván a molyon jelentkeztem pár kihívásra(17 db) amiből 9-et már teljesítettem.
Ami újdonság volt az életemben,hogy elkezdtem angolul regényeket olvasni.Még van mit fejlődnöm ilyen téren,de jelentem szorgalmas vagyok.
Ami szintén új dolog,kaptam egy recenziós könyvet.Ez akkora nagy szám nekem,hogy csak na! :D Most más nem igazán jut eszembe,amit megemlíthetnék.

Az új évre vonatkozóan,nem szoktam fogadalmakat tenni,mert úgysem tartom meg őket.Olvasás terén igyekszem továbbra is buzgó maradni,és kerülni a hörcsögeffektust.

Decemberi zárás

Ebben a hónapban elég szétszórt voltam,de így is sikerült 4db könyvet elolvasnom (hol volt már a 12 egy hónapban * sóhajt* )
Dicséretemre váljék,hogy a 3 új könyvemből csak a Forevert vettem,a 13 1/2 recikönyv volt (ez volt nekem az első ilyen),a Túl az árnyakon pedig karácsonyi ajándék.


Sajnos vagy nem,nagyon sok új könyv jelent meg ebben a hónapban,amiknek a többsége az általam olvasott sorozatok egy-egy darabja,vagy egy érdekes új darab.(most jön a sajnos)még mindig nem nyertem a lottón,úgyhogy eléggé korlátozott a könyvbeszerzési keretem :S

Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

"akkor…
Amikor Sam megismerte Grace-t, ő farkas volt, Grace pedig ember. Sam végül megtudta, hogyan lehet ember, szerelmük a különös távolságtartásból a közös élet intenzív közelségévé változott.
most…
Itt véget is érhetne a történetük. De Grace nem maradhat ember. Ezúttal ő a farkas. És Mercy Falls farkasait egy végzetes, különös vadászat fenyegeti.
örökké…
Sam bármit megtenne Grace-ért. De képes-e egyetlen fiú és egy szerelem megváltoztatni az ellenséges, veszett világot? A múlt, a jelen és a jövő összeomlani készül, egyetlen pillanatban – élet és halál pillanatában. A búcsú vagy az öröklét pillanatában."

A bejegyzés spoileres,nem csak erre,de az előző részre is vonatkozóan!!!

Hol is kezdhetném... az egyik szemem nevet,a másik pedig sír.Örülök,hogy végre a kezemben tarthatom,és elolvashattam a befejezést.És meg kell mondjam nekem tetszett.
Másrészről sajnálom,hogy vége van,mert az egyik kedvenc sorozatomról van szó,még maradt pár kérdés,amire nem kaptam választ,és még vannak dolgok,amikről szívesen olvasnék.
De először a könyvről,aztán sopánkodom :)

Szerintem méltó befejezése lett ez a könyv a sorozatnak.A stílus még mindig nagyon jó és elvarázsol,de ez már megvitattuk.A történet is a Maggie-től megszokott.Nem pörögnek annyira az események,inkább csak csordogálnak,és kapunk időt az emésztésre - bár egyesek szerint csak le lett darálva a vége.Nekem így könnyebb volt elhinnem az egészet,valóságosabb volt.
Bármennyire is tetszett a könyv,úgy a felénél azt éreztem,hogy oké,hogy Cole itt kísérletezget magában/val, de hol van belőle a farkas.És mihelyt ez kipattant a kis kobakomból,jött egy rész,ahol Cole átváltozik farkassá,és még egy jó kis farkasbunyót is kaptam,amit már vártam is :) Ha minden óhajom-sóhajom így teljesülne...
Aztán ott volt a végén a tömegfarkasos rész.Húú azt nagyon imádtam!Olyan élénken jelentek meg a fejemben a képek olvasás közben,mintha filmet néztem volna.
Én úgy gondolom,hogy nem kellett volna bele több izgalom.Ez a sorozat nem arról híres.Nekem ez így pont jó volt.

Szereplők.Kezdjük a rosszal.Grace szüleit ki nem állhatom.Az anya még menthetőnek,fejlődőképesnek tűnik.De az apa! Legszívesebben leütöttem volna,vagy inkább adtam volna neki egy ásót,hogy temesse el magát,mert amit csinál az szégyen!És igen,nem nehéz elképzelni,hogy vannak ilyen szülők,akik ugyanezt csinálják a gyerekükkel.Tom Culpeper szintén ásós kategória.Shelby meg szimplán egy kis szuka.
Grace még mindig nem került közel hozzám,talán azért mert eléggé távol áll a személyisége tőlem.Ilyen téren inkább Sammel vagyok.Még mindig ő a kedvenc - bár majdnem holtverseny alakult ki hála másik zenés pajtásnak - bár tudom,sokszor nyafog,de azért fejlődött is valamit.Még mindig évekbe telik míg eldönt valamit,de lelkiekben sokat erősödött.Nagyon szeretem a kapcsolatát a zenével,és azt a kis melankolikus hangulatot ami őt körüllengi.
A legkiismerhetetlenebb(de szép hosszú szó) ember Cole.Mintha több személyt gyúrtunk volna egybe:őrült tudós,tinisztár,komoly zenész,humorherold,szemétláda stb. De őt ezért szeretjük.A legnagyobb fejlődést talán ő mutatta a történet során.És annak ellenére,hogy sok mindent feláldoz,megmarad önmaga.És ne felejtsük el,hogy humora is van,még ha néha kicsit beteges is :)
Isabelt már előzőleg megkedveltem,és örültem neki,hogy kezd felengedni a jégszobor állapotból.
És még valaki,akiről jobb lett volna többet megtudni: Beck.
Sőt az egész "falkáról" szeretnék többet megtudni.Sokszor voltam úgy hogy "Sam mesélj egy kicsit a többiekről is,ne csak Beckről" Egyébként egy szivesen olvasnék egy könyvet abból az időből,amikor Sam még gyerek volt,és a "falka" még teljes volt.


A megválaszolatlan kérdésekről,igen nekem is van egypár:akkor most meggyógyultak vagy sem? mi lesz Cole és Isabel kapcsolatával? stb. De szerintem ezek direkt maradtak megválaszolatlanok,hogy mi,olvasók kapjunk egy kis szabadságot,és törhessük a kicsi buksinkat ezeken a dolgokon.
Összességében a sorozat nagy kedvenc,és várom Maggie további munkáit is:)



A könyv végén Maggie elmondja,hogy mely részek valóságosak a könyvből pl.Mercy Falls nem létezik,de a Boundary tó igen és az izzadékony boltos is.
A magyar borítóval nem vagyok megbékélve.Szép,szép,de pirosan sokkal jobban illene a többihez,hisz elvégre ez egy sorozat.Ha már a kiadásról van szó,a lábjegyzetek hiányoznak!!!
Húú...látom jó hosszú lett,de így legalább több farkasos képet tudtam berakni :) /katt, és szépek lesznek/
Maggie hivatalos oldalán pedig sok jó dolgot lehet találni pl. megzenésítették a Nyári lányt,zenelistát a könyvekhez,külföldi kiadások borítóit és ilyesmi videókat.

5/5

Eredeti cím: Forever
Fordító: Gazdag Tímea
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Kiadás éve: 2011
Hossz: 378 oldal

Karácsony

Mindenkinek békés boldog karácsonyt kívánok :)

Nevada Barr: 13 1/2

"Mit tennél, ha egy nap kiderülne, hogy minden, amit az eddigi életedről tudtál, hazugság? Hogy élnéd túl ép lélekkel, ha szörnyű gyilkosságok emléke és egy javítóintézet komor valósága jutna osztályrészedül a boldog és gondtalan gyermekévek helyett?

Dylan élete 11 éves korában borzalmas rémálommá változik. Egy tragédia és a múlt árnyai felnőtt koráig kísértenek, mígnem találkozik a szintén hányatott sorsú Pollyval és csodálatos kislányaival, és az élete új értelmet nyer. Pollyt azonban saját múltjának démonai és a titkolózások egyre bizalmatlanabbá teszik. Vajon képes ennyi szörnyűséget, titkot és félelmet túlélni egy kapcsolat? És vajon képes túlélni az igazságot?"

Bevallom őszintén,nem valószínű,hogy magamtól nekiálltam volna ennek,mert nem ilyen típusú könyveket szoktam olvasni,de így utólag megérte a kis "kitérő".

Már a cím maga érdekes,igazából nem sokat sejtet.De szerencsére magyarázatot kapunk erre is a történet vége felé,és ugyanúgy megtudhatjuk majd annak a bizonyos éjszakának a részleteit is.Úgyhogy nem kell aggódni,végül minden kiderül :)
Már maga az a tény,hogy egy gyilkosról szól megbolygatja az ember fantáziáját,mert ki ne akarna belelátni annak az embernek a fejébe,aki kioltja egy társa életét? Engem mindenképpen megfogott ez az ötlet.

Kezdetben nagyon jól indult a történet - aki nem bírja a kegyetlen valóságot,erőszakosságot,az inkább ne is álljon neki- aztán kicsit kezdett ellaposodni,de ez szerencsére nem tartott sokáig,és a fele után újra izgalmas lett,és onnan már nehéz volt letenni.
Az stílusa engem egy krimifilm szóban való elmesélésére emlékeztetett(nem még nem éltem át ilyet,de biztos jó lehet,pláne sötétben)
Minden rész elején van egy rövid történet egy gyilkosról.Ezt értékeltem,csak a dátumozással volt bajom,mert azt nem tudtam hogyan értelmezzem,a fő szálra vonatkoznak-e,vagy csak a rövidekre.

A szereplők bár hozzám nem kerültek közel,azért jól fel vannak építve.A senkiben sem bízó nő,aki csak a gyerekinek akar jó. A lecsúszott és alkoholista jósnő,akinek az élete romokban,de azért még próbálja meggyőzni magát ennek az ellenkezőjéről.És végül,de nem utolsó sorban a gyilkos,aki nem emlékszik semmire,de retteg,hogy előbukkan újra a "szörnyeteg". Szerintem mindnyájan nagyon élethűre sikeredtek,bár remélem nem valaki után mintázták őket.
A fő "csavart" egész jól sikerült kitalálnom -hátba is veregettem magam érte- pedig jól meg volt kavarva.
A borító egész jó,bár azt a gyereket lehet,hogy lehagytam volna,mert elég fura,hogy a háttér 3D-be van a gyerek meg csak 2-ben.
Összességében mindenképpen megérte elolvasni,élmény volt.

A könyvet köszönöm a Cor Leonis kiadónak.

5/4

Eredeti cím: 13 1/2
Fordító:
Kiadó: Cor Leonis Kiadó
Kiadás éve: 2011
Hossz: 324 oldal

Maggie Stiefvater: Linger – Várunk (újraolvasás)

"Miután Sam mindenét kockára tette, és megnyerte a jövőjét, amely ijesztően nyújtózik előtte, most Grace rejtélyes betegségével kell szembenéznie. A márciusi hidegben a lány testében egyre növekszik a forróság, és a közös jövő elolvadni látszik a hóval.
Sam a falkáját várja, de aki kilép a fák közül, arra nem számít. És míg ő mindent elkövetett, hogy ember maradhasson, a jövevény alig várja, hogy a tél megfossza őt az emberi gondolatoktól.
Mindig azt hitték, hogy a szerelmük mindent túlél, de vajon azt is, ami most következik?"

A bejegyzés spoileres,nem csak erre,de az előző részre is vonatkozóan!!!

Nem is tudom,már mióta halogatom ennek a postnak a megírását,de egyszerűen a jó könyvekről nehezebb írnom.

Az hogy mennyire jó Maggie stílusa,és hogy miért szeretem,ezt nem mondom el még egyszer,mégis olyan jól tudja,hogy a lényeg a részletekben van.A szeplői attól igazán élethűek,hogy hétköznapi dolgokat tesznek -itt most nézzük el a farkassá válást- és úgy is viselkednek pl. a lábköröm vágás (tudom,furán hangzik)
Az egész olyan volt mint egy film a The End felirat után.Mi lett a kedvenc hőseinkkel? Élik napjaikat,csakhogy bekavar valami,mint általában mindenkinek.Minden szereplő elvan a saját kis gondjával,mindenkinek meg kell birkóznia a saját "démonaival".Ezek mellett még végig érezhető a feszültség,és ahogy a cím is mutatja a várakozás.De mindenki más valamire vár.


A két új mesélő karakter behozása jó ötlet volt,sokat dobott rajta.Isabelt jobban megismerhetjük-én személy szerint meg is kedveltem- és Cole-t hiába akarjuk,nem tudjuk nem szeretni :)
Most hirtelen nem jut eszembe más,ami ne magasztalás lenne.

Hiába olvastam már másodszor,ez semmit nem változtatott azon,hogy tetszik-e.( Nálam az Alkonyat másodszorra már elbukott)Azt tudom,hogy az első olvasás után álltam neki darvakat hajtogatni :)
És egy érdekesség: ez a sorozat egyetlen darabja,ami a megígért időben került a boltokba.

U.I.: a kicsi képen jobbra Maggie rajzolt farkasai.Ilyeneket szokott a könyveibe rajzolni dedikáláskor.Bár nekem is lenne benne :(

5/5*

Eredeti cím: Linger
Fordító: Gazdag Tímea
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Kiadás éve: 2010
Hossz: 360 oldal

Könyvet kaptam...

... a Cor Leonis kiadótól,és mégpedig Nevada Barr 13 1/2 című könyvét. Szilvamag kérdezte 1-2 hete,hogy lenne-e kedvem recikönyvet olvasni... és miért is ne? :D

Madarat tolláról... (2)

Tudom,tudom,hogy csak nem olyan régen volt az előző,de sajnos nincs időm olvasni,és ezeket a szépségeket csak ezért nem rejthetjük el.Meg amúgy is türelmetlen vagyok :)

Jeff Kinney: Egy ropi naplója

"„Egy napon híres leszek, de egyelőre itt dekkolok a felső tagozatban egy csapat idióta társaságában.”

Gyereknek lenni tényleg gáz. Senki nem tudhatja ezt jobban Greg Heffleynél, hiszen a felső tagozatban rohad, ahol méreten aluli nebáncsvirágok teremnek az olyan izompacsirták között, akik már rég borotválkoznak."

Hát igen,erre nagyon sokat vártam :)
Mint általában,itt is a filmet láttam először,és csak utána volt a könyv.Sőt már a 2. részt is láttam,nagyon jó!

Szóval a könyv.Napló formájú,mindig írja,hogy éppen milyen nap van,és a "fejezetek" is ehhez mérten rövidek,de annál ütősebbek.Jó humora van az írónak,és tetszik az,hogy Greg egy egyéniség lett.Értékeltem,hogy ő nem olyan szereplő,aki teljesen megbánja bűneit,hanem azért még a legjobb haverjára is féltékeny kicsit.
Roderickban mintha az én bátyáimat látnám :)
A rajzok jól kiegészítik a szöveget,és sokat dobnak rajta.
Egy dolgot sajnáltam,az pedig az,hogy kevés volt.Nem csak azért mert potom 224 oldal,és 1-2 óra alatt végeztem,hanem én több és részletesebb leírásokat is szívesen vettem volna.De ez én vagyok.Ha nem lenének ilyen igényeim,és úgy 4-5 évvel fiatalabb lennék,tökéletes lenne.Ajánlani tudom annak aki nem igazán szeret még olvasni,de kedveli a humor.
A boritó pedig nagyon igényes,olyan,mintha tényleg bőrkötése lenne.

A filmről annyit,hogy mindenkinek látni kell!Nagyon nagy :D Bár van benne pár plusz dolog,pl. a kiscsaj a lelátó alatt meg ilyenek.

5/4

Eredeti cím: Diary of a Wimpy Kid
Fordító: Szabados Tamás
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2011
Hossz: 224 oldal

November

Újfent egy kis késéssel,de megírom a novemberi zárást is.
Könyvtárazás szempontjából gyér a felhozatal,semmi nem volt bent,meg amúgy sincs most időm nekem sem olvasni, így csak kettő hoztam el mikor ott jártam.James Herriot Minden élő az ég alatt,és Naomi Novik Jádeköves trónja volt a két zsákmány.Ezeken kivül előjegyzésem volt az Egy ropi naplójára,és azt már el is olvastam,nemsokára bejegyzés is lesz.

Amúgy ebben a hónapban 2 db könyvet olvastam ki,plusz még 3 kötelező kisregényt.Gyatra :(

Madarat tolláról...

Nos mivel annyi de annyi szép borítót látok mostanában,és megérem mentegetni a képetek,meg csorgatni a nyálam utánuk,ezért arra gondoltam,hogy lenne egy "rovat" amiben pár általam valamilyen oknál fogva szépségesnek ítélt borítót közszemlére teszek.Ja és nálam nincs semmilyen szisztéma,hogy mi szerint teszek fel egy képet,csak ami megtetszik : )
Kezdjük is talán ezekkel:

Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége

"Amikor először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb.
Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen."

Nem most végeztem vele,de csak most jutott rá egy kis időm,hogy írjak róla.A könyv megszerzése sem volt egy sétagalopp,de azért megérte.
Erről a könyvről elég nehéz nem spoileresen irni,nekem sem fog sikerülni,annyira hatással volt rám,tehát vigyázz SPOILER!!!

Kezdjük ott,hogy én a filmet láttam először,ami nagyon tetszett a maga kis egyszerűségével,a jó színészi játékkal és a zenével.És a végén,mikor Henry tudta,hogy meg fog halni,akkor magamban mondogattam,hogy "Nem ez nem lehet,valaki mentse már meg!" De aztán sajnos bekövetkezett az elkerülhetetlen,és én majdnem sírtam.

A film egyébként eléggé hű a könyvhöz,talán csak pár kisebb dolog tér el benne.
Amit nagyon sok helyen láttam,és nagyon sok embernek szálka a szemében,az a "hétköznapi" szóhasználat.Én nem nevezném ezt vulgárisnak.Szerintem nincs az ember,aki ne mondana néha egy-egy rondább szót.És én még senkit nem hallottam embert,aki a női nemi szervre azt mondta volna,hogy "a női gyönyör forrása,vagy olyant,hogy eddig ismeretlen helyeket fedezett fel XY a tesén" Ebből akár arra is következtethetnénk,hogy megtalálta a Langerhans-szigeteket.Na most ezzel arra akarok,kilyukadni,hogy olyan szavakat használ,mint a p*na.Igen,néha én is felkaptam a fejem,egy-egy költőire sikeredett mondat közepén egy ilyen szónál,de a végére már megszoktam.

Amúgy a történet nagyon jó és egyedi,igaz néha vissza kellett lapoznom,hogy most ki hány éves,és mikor is vagyunk.Azok a szálakat,amiknek nem látjuk értelmét az elején,a végére értelmet nyernek.Ebben azért tényleg sok meló lehet!

A szereplőkről többet megtudunk,ugyanis a két főszereplő Henry és Clare felváltva meséli, így teljes képet kapunk a történtekről.Kettejük közül Henryt kedveltem jobban.Sőt őt kedveltem mindenki közül leginkább,bár voltak hülye dolgai.Calre nekem valahogy szinte végig unszimpatikus volt (kivétel a művészi részeknél).Henry halála után a kis akciója Gomezzal,a tinédzserkori kis bosszújais elég kiábrándító volt.
A mellékszereplők is jól ki voltak dolgozva,Kimy beszólásait nagyon bírtam.

A végén nagyon sajnáltam Claret.A filmmel ellentétben itt nem volt happy end.Szerintem.Sajnáltam őt.

Ami idegesítő volt,az az,hogy nagyon sok francia szöveg volt bent,amit azért az ilyen kis "franciatudás 0" embereknek lábjegyzetben lefordíthatták volna :S

3 jelenet van a filmben,ami a könyvben nincs bent eredetileg,és én nekem hiányoztak.Az egyik amikor Henry beszél az anyjával a vonaton.A másik amikor a jövőbe utazik,és kintről látja magát a padlón,és a kéznyoma ott marad az ablakon.A legszomorúbb pedig az,mikor Albával énekelnek az itt maradás reményében.

Szerintem megéri elolvasni a könyvet és megnézni a filmet is.A sorrendet nem merném megmondani,de nekem jobb volt a film előbb,mert így nagyobbat ütött,és a könyv pedig kibővítette azt.

5/5

Eredeti cím: The Time Traveller's Wife
Fordító: Gálvögyi Judit
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Kiadás éve: 2009
Hossz: 564 oldal

Holly Black: White Cat

Curse Workers #1
"Cassel comes from a family of curse workers – people who have the power to change your emotions, your memories, your luck, by the slightest touch of their hands. And since curse work is illegal, they're all mobsters, or con artists. Except for Cassel. He hasn't got the magic touch, so he's an outsider, the straight kid in a crooked family. You just have to ignore one small detail – he killed his best friend, Lila, three years ago.

Ever since, Cassel has carefully built up a façade of normalcy, blending into the crowd. But his façade starts crumbling when he starts sleepwalking, propelled into the night by terrifying dreams about a white cat that wants to tell him something. He's noticing other disturbing things, too, including the strange behavior of his two brothers. They are keeping secrets from him, caught up in a mysterious plot. As Cassel begins to suspect he's part of a huge con game, he also wonders what really happened to Lila. Could she still be alive? To find that out, Cassel will have to out-con the con-men."

Még annak idején Giginél láttam meg,és felkeltette az érdeklődésem,de mivel angoltudásom oly csekély volt(most se sokkal jobb) ezért inkább későbbre hagyta.Aztán nem is olyan régen megint eszembe jutott,és akkor már muszáj volt elolvasnom.

A történet egy olyan alternatív világban játszódik,ahol "átok munkások" élnek.olyan emberek ők,akik valamilyen különleges különleges adottsággal rendelkeznek,amit érintés útján fejtenek ki (pl. szerencsét/balszerencsét adhatnak,befolyásolhatják az érzelmeket stb.),de ezt bizonyos visszahatás követ pl.ha valakit megöl,elhal az egyik ujja. Ebből elég sok gond is akadt-páran erőteljesen visszaéltek a hatalmukkal-ezért hoztak pár szabályozó törvényt,és persze mindenki kesztyűt visel.

Főszereplőnk Cassel egy olyan "maffiózó" családban él,ahol rajta kívül mindenki átok munkás, így neki máshogy kell érvényesülni,ezért fogadásokat szervez a suliban.
Volt egy kis probléma az előző barátnőjével Lilaval,mondhatni véget vetett a kapcsolatnak(megölte a lányt)és titkolóznia kell.Ha ez még nem lenne elég,alvajáró,és egyik este majdnem meghal amikor este kiruccan a tetőre álmában egy fehér macska kíséretében.Feltűnnek a családtagok,és minden bonyolulttá válik Cassel életében,és olyan dolgokra derül fény,amire nem is számított.

A történet kb így kezdődik,a többit meg olvasni kell,mert az úgy jó :D
Nagyon tetszett,a világ egyedi és jól fel van építve,az események elég csavarosak,és folyamatosan gondolkodtat a következő lépésen.Végig érezni a feszültséget,és amikor azt hisszük,hogy vége,itt a happy end,akkor az írónő még Casselbe/belénk rúg egyet.

Leginkább Casselt kedveltem,meg talán a nagypapit.Cassel igen érdekes személyiség.Másnak akar mutatkozni,mint aki, rejtegeti érzéseit,mégis valahol azt várja,hogy valaki megértse.A kis "csínytevéseit" olyan profizmussal hajtja végre,hogy nem lehet nem szeretni érte.Ezek mellett persze okos,és fejlődőképes is.

A nyelvezete nem túl nehéz,igaz volt olyan,hogy 2-3 mondatot folyamatában nem nagyon értettem,és még mindig gondjaim vannak a jelzőkkel és melléknevekkel,de azért egész jól tudtam követni,sőt néha még kifejezetten élveztem is az angolul való olvasást.

A második részből- egy kis részlet van a könyv hátuljában,de nem kinyoztam magam azzal,hogy előre olvasok,majd ha meglesz a 2. rész.Amúgy nekem az angol borító (fent)sokkal de sokkal jobban tetszik az amcsi verziónál,még jó hogy nekem az előbbi verzió van meg :) (imigyen fest a második rész) >

5/5

Kiadó: Orion Publishing Group
Kiadás éve: 2011
Hossz: 310 oldal

Volt egyszer egy október...

...ami elég furára sikeredett.Sajnálatos módon bedöglött a gépen a hónap második hetében,és így 3 és fél hetet kellett nélkülöznöm,ami azért valljuk be egy ilyen gépfüggő világban azért durva.Nagyon elmaradtam a bejegyzésekkel is,ezért csak most tudom ezt a hónapot lezárni.
Mindösszesen 5db könyvet olvastam(ebből egy újraolvasás) és még 2 kötelezőt,amiről nem írtam,mert úgy gondoltam,hogy bőven elég volt nekem az irodalom órán.Thomas Manntól volt 2 kisregény, a Mario és a varázsló(ezzel sajnos nem végeztem) és a Tonio Kröger.

Könyvtárban is voltam,az olvasójegyen szerepelő dátum szerint még ez is októberben volt,és ezeket vettem ki: Gayle Forman: Ha maradnék
Rick Riordan: A csontlabirintus

Csak 1db könyvet vettem e hónapban,név szerint Holly Black: White Cat.Az olvasása folyamatban van,amint végzek írok is róla.Megérkezett a Julie Kagawa: The Iron King kötet is pingitől,amit még egyszer nagyon köszönök.Születésnapi ajándékként pedig Audrey Niffenegger: Az időutazó feleségét(sajnos nem volt az áhított cipős borítóval,csak a majdnem kopasz csajossal) kaptam,plusz még 2 Reader's Digest könyvválogatást is.


Amint lesz egy kis több szabadidőm,mindet ki fogom végezni. Ígérem :)

Rick Riordan: A csontlabirintus

A 39 kulcs 1.rész

"Mi történne, ha rájönnél, hogy a családod az egyik leghatalmasabb család a történelemben? Mi lenne, ha azt mondanák, hogy a család erejének forrását elrejtették a világ különböző részein, 39 kulcs formájában? Mi lenne, ha választás elé állítanának – fogod az egymillió dollárt és elsétálsz. vagy megkapod az első kulcsot? Ha Amy vagy Dan Cahill helyében vagy, a kulcsot választod – és megkezdődik a veszélyes hajsza."

Riordan korábbi munkája-Percy Jackson sorozat- nekem kifejezetten tetszett, így kíváncsi voltam erre a könyvére is.

A történet alapjában véve nem rossz,felkelti az ember érdeklődését,mert ugyan ki ne lenne kíváncsi rá,mi az amiért megéri lemondani 1millióról? Mi más mint egy kincskeresős játék! Mindig is szerettem az ilyen "gondolkozz,és úgy jutsz tovább a következő állomásra" dolgokat,főleg a filmeket.
Jól is indul az egész,csak a szokásos gyerekeknek íródó könyvek csapdájába esik.Sosem értettem,hogy ki az aki elhiszi,hogy 2pár tizenéves gyerek (12-14 évesekre kell gondolni)szinte megváltja a világot,olyan trükköket és akciókat adnak elő.Nekem az ilyen sosem jött be igazán.Annyi szóljon a könyv mentségére,hogy a mi gyerekeink kapnak egy felnőtt segítőt is,aki még egész jó fej is.
A szereplők nekem elég sablonosak-okos,de visszahúzódó lány; idegesítő,de jó matekos öccs;izomagy család stb.-de itt nem is a szereplőkön van az igazi hangsúly,hanem az akción.
Annak nagyon örülök,hogy sok érdekesség van benne a "keresett" személyről-néhány dolog még nekem is új volt- ,meg lehet min gondolkozni,és ez szerintem jobban leköti a korosztályt,mint egy jó kis jellemábrázolás,és legalább tanul is közben valamit.

A sorozat 10 részes,aminek az érdekessége,hogy nem 1 író írta az összeset,hanem 8.Ez már magában kíváncsivá tett annyira,hogy elolvassam a következő részt is.


5/3.5



Eredeti cím: The 39 Clues 1. The Maze of Bones
Fordító: Farkas Orsolya
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2010
Hossz: 240 oldal

Jack London: Farkasvér

"A szürke kölyök hiteles, igazi farkaskölyök. Hiteles, mint az anyja, amely kicsalta az emberek táborából a kutyákat, hogy éhes farkastársai felfalhassák őket, hiteles, mint Öreg Félszem, az apja, amely megküzdött egy fiatal farkassal…
Fehér Agyar az indiánok táborába került, szenved Lip-lip gonosz fogaitól, a keserűség magányossá, kegyetlenné, sunyivá, tolvajjá teszi – de közben megtanulja, hogy gazdájának, Szürke Hódnak engedelmeskednie kell.
Miért ne kerülhetne egy vad farkas olyan jóságos és szerető környezetbe, amely szükségszerűen felszínre hozza legszebb kutyatulajdonságait: a szeretetet, a hűséget, a ragaszkodást?
Úgy, ahogy meg van írva, annyi benne a lendület, az elevenség, a fantázia, a kitűnő megfigyelőre és természetismerőre valló művészi kép, és olyan megindító az egész történet, hogy méltán tekinthetjük az író életműve egyik örök értékű darabjának"

Már nagyon régóta kerestem Jack London Fehér Agyar című könyvét,de sehol sem találtam.Aztán valahogy rájöttem,hogy kiadták ugyanezt Farkasvér névvel is. Így egyből meg is lett.

A stílus a megszokott Londonos.Állati szemmel látjuk a világot és a történteket is.És itt volt az a pár dolog,amibe belekötnék.Nekem néhol kicsit durvának hat az írásmódja.Egyszer úgy ír az állatokról,mint érző és gondolkodó lények,a következő pillanatban meg csak felfalják egymást.Az ilyen éles váltások nekem kicsit furcsák voltak.

Ezt leszámítva szerettem,nem csak azért mert farkas a főszereplő,hanem a havas Észak miatt is.Úgy szeretem a teles leírásokat- csak nekem ne kelljen ott dideregnem- és ezt London nagyon is szépen teszi.

Aki nem olvasta,az mindenképpen tegye meg.A tanárom is csak azért nem vette el tölem,mikor órán olvastam,mert meglátta hogy Jack Londont olvasok :D

5/4

Eredeti cím: White Fang
Fordító: Semlyén István
Kiadó: Dunakanyar 2000 kiadó
Kiadás éve:
Hossz: 257 oldal

Gayle Forman: Ha maradnék

"Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.

Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.

Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.

Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?"

Sok jót hallottam a könyvről,ezért keresni kezdtem a könyvtárban,aztán múltkor pont bent volt, így ki is hoztam gyorsan.

Biztos nem fogtok sokan szeretni érte,de nekem nem nagyon jött át.Lehet,hogy nem voltam olyan hangulatban,vagy nem tudom mi volt a gond,de nem.Azt el kell ismernem,a stílusa jó,könnyen olvasható.
De sem a szereplők,sem a történet nem fogott meg igazán.Szerintem egy ilyen típusú történetnek olyannak kellene lennie,hogy utána még napokig ezen rágódjak,de ezt nem sikerült elérni nálam.
Aztán volt pár dolog ami igazán zavart.Először: értem én,hogy azt akarta érzékeltetni,hogy a zene milyen fontos Mia életében,de ez nekem kicsit erőltetett volt.Nálam ott lépte ezzel túl a határt,amikor Mia és Adam a szobában "játszanak".Most komolyan,ki élvezi azt,hogy egy vonót húzogatnak a mellén? Nem mellesleg szerintem a vonónak sem tesz jót.

Aztán nem árulok el nagy titkot azzal,hogy balesetet szenvednek.De hogy Mia ne haragudna a baleset okozójára?Még egy kicsit sem? Na itt tényleg valami gikszer van a lány fejében.Minden ember ilyen esetben haragszik,még akkor is,ha nem ismeri be magának.
Ott volt még a zenetáboros rész.Volt egy fiú aki 13-14 éves,és már évek óta tudták róla,hogy meleg.Na ne akarja nekem megmagyarázni,hogy egy gyerek ennyi idősen már ezt el tudja dönteni.
A borítót pedig nem tudom,hogy lehetett ennyire elszúrni.A megalkotója amúgy igen egy kaptafára dolgozik,mert ezeket a borzalmas nyilakat sosem tudja elhagyni :S

5/3.5

Eredeti cím: If I Stay
Fordító: Rudolf Anna
Kiadó: Ciceró kiadó
Kiadás éve: 2011
Hossz: 256 oldal