Kerstin Gier: Rubinvörös

"Mitévők legyünk, ha egyszerre a múltban találjuk magunkat, és csak annyit tudunk, hogy az üküküküküknagyapánk lovát Kövér Anninak hívták? Úgy van: megőrizzük a hidegvérünket. Legalábbis ezt próbálja tenni Gwendolyn, amikor kiderül: nem elég, hogy ő örökölte a családban az időutazásért felelős gént, de ráadásul az a feladat is neki jutott, hogy rendbe szedje a múltat. És mindennek a tetejébe épp ezt az arrogáns Gideont kapja útitársul! Az össze nem illő páros kénytelen-kelletlen beleveti magát a nem éppen hétköznapi kalandokba. Gwendolyn hamarosan megtapasztalja, hogy az ellentétek alighanem tényleg vonzzák egymást, és ez régen sem volt másképp. És, hogy már a múltban sem úgy mennek a dolgok, mint egykoron…"

Olyan sok jót hallottam róla,hogy kíváncsivá tett.Kerestem is,és mikor megláttam a könyvtárban,nem tudtam otthagyni.Sajnálattal vettem észre,hogy a pletykák igaznak bizonyultak.Annak ellenére,hogy voltak hiányosságai nagyon tetszett.Mint amikor tudod,hogy valakire haragudnod kellene,de egyszerűen nem megy.

A történet ötletes,és ha nem olvastam volna Az időutazó feleségét,akkor még új is lenne nekem,de így sem volt rossz,de azért látszik,hogy itt az időutazás pozitívabb oldalát láthatjuk.

A szereplők szerethetőek,és karakteresek,nem nagyon van sablonfigura közöttük,aki mégis arra hajaz,az azért kapott valami egyéni tulajdonságot.Gwenen látszik,hogy hány éves,ez jó,mert nem öregíti feleslegesen,de ha majd kicsit megkomolyodik,akkor én is jobban megszeretem majd.Gideonnak még bizonyítania kell én nem estem még hanyatt előtte,szóval teperj csak :)
Az öreglányok... a szereplők csúcsai.Nagyon bírom őket.

Ami nem tetszett,az az volt,hogy nagyon sorozatkezdő szaga van.Elég sok minden kidolgozatlan,és nekem így rövidnek is tűnt.
DE a stílusa,humora elfeledtette velem ezt a kis hibát,és még inkább kíváncsivá tett,hogyan fog folytatódni a történet.

A borítóért meg nagy piros pont a tervezőnek,bár nem szeretem a rózsaszínt ez mégis tetszik,és ez a betűszín...jó,hogy a magyar kiadó megtartotta,nagyon örültem neki.

5/5

Eredeti cím: Rubinrot
Fordító: Szakál Gertrúd
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2010
Hossz: 334 oldal

Jeff Kinney Egy ropi naplója – Rodrick a király

"Csak egyet ne tégy! Ne kérdezd, hogyan töltötte Greg Heffley a nyári szünidőt, mert egyáltalán nem hajlandó róla beszélni.
Az új iskolaév kezdetén Greg buzgón törli ki az emlékezetéből az elmúlt három hónapot… különösen egy eseményt.
Sajnos a bátyja, Rodrick mindent tud az esetről, amit Greg mélységes mélyre szeretne eltemetni. De a titkoknak megvan az a sajátosságuk, hogy szeretnek felszínre kerülni… különösen, ha egy napló is szerepel az ügyben."

Az első rész egész jó volt,bár nem a legjobb,ezért belevágtam ebbe is.Sajnos kicsit csalódnom kellett.Úgy mint az elsőből,ebből is készült film,és nekem az nagyon tetszett,de ahhoz képest a könyv nem volt valami nagy szám.Tudom,hogy a filmet kicsit átírtak,hogy az idősebbeknek is élvezhetőbb legyen.Talán én is ezért szerettem azt jobban.

De visszatérve a könyvhöz.Egy picit gyengébbre sikerült,mint az első,de azért így se volt olyan rossz.A Heffley család hozza a formáját,és annak külön örültem,hogy kicsit többet megtudtunk a család többi tagjáról is,nem csak Gregről.
Összességében kicsit jobbat vártam,de azért a humora miatt még mindig érdemes elolvasni,és a folytatást is el fogom.

5/3,5

Eredeti cím: Rodrick rules
Fordító: Szabados Tamás
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2011
Hossz: 224 oldal

Lezsák Levente: Emerson & Tsa., avagy a titokzatos mordiai bűneset

"Van egy ország, Mordia, ahol sohasem süt ki a nap, ahol mindig borongós az idő, és ahol az embereknek soha sincsen jókedvük. De még egy árva huncut pillanatra sem. És így megy ez már emberemlékezet óra. Egészen addig, amíg valami szörnyű dolog nem történik: IV. Burgum, Mordia királya egy reggel JOBB LÁBBAL kel fel!"

Már több helyen is láttam ezt a vékonyka kis könyvet-aminek a borítója bolygatja az ember fantáziáját-és mivel csak jót hallottam róla,úgy gondoltam ezt nem hagyhatom ki.És milyen jó,hogy nem tettem!
Gyengéim közé tartoznak a jól megírt gyerekkönyvek,még akkor is ha már elvileg jócskán "kinőttem" belőlük.
A stílusa pont olyan,amit én nagyon szeretek az ilyen típusú könyvekben(pl. Diana Wynne Jones és Paul Stewart-Chriss Riddel művei).Megfelelő arányban ötvözi a krimit,romantikát,mesevilágot.Mind e mellett még a humora is jó,és nem erőltet bele felesleges poénokat.Itt még az sem zavart,hogy közbe-közbe kiszólt az olvasóhoz,mert ettől csak még jobban sikerült belevonnia a történetbe,holott más könyveknél ez inkább kizökkent engem.
A történet eredeti,és csavaros.Bevallom,nem míg meg nem mondta,hogy ki a tettes,fogalmam sem volt.
A szereplők roppant szerethetőek,és persze mindegyiküknek van egy kis rejtegetnivalója.
Amiket még feltételemül meg kell említeni,azok a rajzok.Nagyon szépek és igényesek,jól passzolnak a történethez,csak egy baj van velük,lehetne több is.És ez vonatkozik a könyv terjedelmére is. Szívesen elolvasgattam volna ég egy kicsit. :)

A könyvet köszönöm a Cor Leonis kiadónak.

5/5

Kiadó: Cor Leonis
Kiadás éve: 2008
Hossz: 144 oldal

Naomi Novik: A jádeköves trón

"Naomi Novik lenyűgöző fantasy sorozatának második kötetében is szárnyra kél a történelem. A napóleoni háborúk hiteles leírásába szervesen szövődik bele a Repülő Hadtest sárkányokból és reptetőkből álló serege, akik az égből oltalmazzák Angliát. William Laurence kapitány és sárkánya, Temeraire Kínába utaznak, az Éteri sárkányok őshazájába. A hosszadalmas és izgalmas út során végig attól kell rettegniük, hogy a császár, aki Napóleonnak szánta Temeraire-t, el fogja választani őket egymástól. Temeraire ugyanis Éteri sárkányként roppant értéket képvisel, hiszen intelligenciájáról, ügyességéről és mindenekelőtt az Isteni Szél nevű képességéről híres, arról a dermesztő ordításról, amellyel hajókat zúz porrá, erdőket tarol le, és más sárkányokat semmisít meg repülés közben. A briteknek megfontoltan kell lépkedniük a diplomácia útvesztőjében, nehogy országuk háborúba keveredjen Kínával."

Már megvan vagy 2 éve talán hogy az első részt olvastam,ami egész jó volt,de a katarzis elmaradt.Ezért(+ mert szeretem,hogyha a sorozatok darabjai megvannak)nem nagyon akartam kivenni a könyvtárból,hogy elolvassam,de aztán végül megtörtem.



Az alap dolgok,amik tetszettek,itt is megmaradtak.Jó az alapötlet,szeressük a sárkányokat pláne ha beszélnek.Amin javíthatni lehetne az az írásmód.Sokszor kicsit unalmassá vált a leírások miatt,amit néha túlzásba is vitt.És a márkövetnisemtudtamhányhónapos utazás felesleges volt.Simán spórolhatott volna ezekkel a részekkel úgy 150-200 oldalt.És a sok kínai nevet már nem igazán tudtam követni sem.
Másrészt sokszor bajba voltam/vagyok a méretekkel.Mekkora az adott sárkány a reptetőjéhez képest.Nos ezen a problémán némiképp segített,hogy találtam pár rajongói rajzot.
A szereplők nem igazán kerültek közelebb hozzám,bár ez nem okozott problémát,mert olyan,mintha egy történelmi beszámolót olvasnék és ez így tetszett.Egyedül azzal nem vagyok kibékülve,hogy Laurence a (hím!)sárkányát kicsimnek hívja.Ezen nem tudom túltenni magam.
Sokat nyomtak az értékelésemnél a csaták.Ezeket eléggé részletesen és izgalmasan tudja átadni.Sokszor már azon voltam,hogy bárcsak megtámadná már valaki a hajójukat.
A másik pozitívum,hogy új sárkányokat ismerhettünk meg(pl.tengeri,kínai fajták),és hogy a kínai kultúrába jól beleillesztette az emberek és sárkányok együttélését.Ezek a részek elég jók voltak,itt jól jöttek a szép tájleírások.
A hazai borítót nem tudom,hogy ki csinálta,de csillagos 5-t neki :)

Összességében jobbra számítottam,de ahogy utánaolvastam ez a rész másoknál is hagyott kivetni valót maga után.A harmadik rész jobb kritikákat kapott,és kíváncsi is vagyok rá,úgyhogy mindenképpen el fogom majd olvasni egyszer.


5/3.5

Eredeti cím: Throne of Jade
Fordító: Heinisch Mónika
Kiadó: Agave Kiadó
Kiadás éve: 2008
Hossz: 400 oldal

Madarat tolláról... (3)

Those beautiful blue eyes...